A szenátus az elnevezés a senex-bői képezve, mint „öregek tanácsa” mindenütt ismert volt az antik világban, így a Rómát körülvevő latin-szabin népeknél is, ahonnan azt feltehetően a …

A szenátus, amely a királyság korában még a király patriciusi nemzetségfőkből álló tanácsa volt, a köztár-saság alatt fokozatosan a volt magisztrátusok politikai tanácskozó és döntéshozó …

A római senatus sok tekintetben más, mint a görög polisokban található tanácsok, így az athéni búié is, mert Rómában nem a népgyűlés kiegészítő szervéről van szó. A köztársaság idején a …

A Szenátus ( lat. senatus, senex szóból – „öreg”, „vének tanácsa”) az ókori Róma egyik legmagasabb állami hatósága . Úgy tartják, hogy a szenátust a királyi időszak elején Róma …

A vének tanácsa Rómában. A köztársaság idején a legfőbb hatalmat birtokló testület, amelynek a legvagyonosabb nemzetségek vezetői lehettek a tagjai. A császárkorban hatalma fokozatosan …

Senatus, (sen törzsből, v. ö. gör. γερουσια). – A. A királyság alatt. A hagyomány szerint Romulus a Ramnes mind a 100 genséből egy-egy tekintélyes polgárt választott ki maga mellé a …

Szenátus (köztársaság idején). Már nem csak tanácsokat adnak, hanem döntenek is. Kezdetben csak patríciusok a tagjai, később már gazdag plebejusok is.

A szenátus szerepe és jelentősége a római köztársaság korában. A szenátus, mint szervezet a római köztársaság legnagyobb hatalmú államszerve volt.

A kinevezettek a szenátus örökös tagjaivá váltak, tehát megbízatásuk nem meghatározott időre szólt, s többnyire a volt hivatalnokok és gazdag polgárok soraiból kerültek ki. Tisztségüktől …